Pszichológiai tanácsadás

A pszichológus olyan szakember, aki pszichológiai tudását arra használja, hogy segítse klienseit a mindennapi élet kihívásainak, döntéseinek és érzelmi nehézségeinek kezelésében. Nem feltétlenül mentális betegségeket kezel (ez elsősorban a klinikai pszichológus feladata), hanem az egészséges emberek személyes fejlődését és megküzdési képességét támogatja.

A pszichológus célja, hogy:

• segítse a klienst az önismeretben (gondolatok, érzések, motivációk felismerése),
• támogassa a hatékonyabb problémamegoldást és döntéshozatalt,
• elősegítse a személyes növekedést és önelfogadást,
• fejlessze a kapcsolati és kommunikációs készségeket,
• erősítse a megküzdési stratégiákat stressz, veszteség, az életkörülmények változása vagy konfliktus esetén.

Hogyan segít a pszichológus gyakorlatban?

A pszichológus különféle módszerekkel dolgozik, de nem ad direkt tanácsot, hanem segíti a klienst abban, hogy maga találja meg a megoldásait.

Főbb módszerek:

A pszichológusok többféle módszerrel dolgoznak, mint pl. humanisztikus, pszichoanalitikus, kognitív viselkedésterápia-, vagy a sématerápiás megközelítés. A kliens megismerése mindenképpen akár több alkalmas feltáró beszélgetéssel indul. Munkája alapja az empátia, elfogadás és partnerség – célja, hogy a kliens megerősödve, tudatosabban és önazonosabban élje az életét.

Milyen problémákban és mikor fordulnak hozzá?

Amikor az egyén úgy érzi, hogy életcéljai nem arra haladnak, amerre elképzelte volna, próbatételekkel találkozik, melyek megoldása mindeddig sikertelennek bizonyult.

• párkapcsolati nehézségek
• önbizalomhiány, önértékelési problémák
• stressz, kiégés, munkahelyi konfliktusok
• élethelyzeti változások (pl. válás, költözés, karrierváltás)
• gyász, veszteség, betegség feldolgozása
• identitás- és életcél-keresés

Melyek azok a pszichés terhek, melyek a mindennapokban bárkinél előfordulhatnak?

• szorongás, általános vagy periodikus túlgondolás, túlzó félelem meg nem történt események kapcsán
• pánikrohamok megélése, megmagyarázhatatlan félelmek előfordulása
• önértékelési nehézségek, csökkentértékűség
• elkerülő, dependens és egyéb magatartási zavarok a mindennapokban
• általános levertség, szomorúság, tehetetlenség érzése, ingadozó hangulat
• stressz és megküzdés a munkahelyen, teljesítményszorongás
• párkapcsolati, kommunikációs nehézségek, elhidegülés a kapcsolaton belül

A szakképzett pszichológus teamben dolgozik, és fel kell ismernie, ha a kliens problémája esetleg nagyobb, diagnosztikai mértéket ütne meg. Ebben az esetben pszichiáterhez, klinikai szakpszichológus kollégához kell átküldenie a klienst, „átkísérve” ezen a folyamaton. Tudnunk kell, hogy amellett, hogy mutatunk bizonyos személyiségvonásokat, melyek utalhatnak mentális betegségekre, nagyon sokszor kiderül, hogy ezek nem merítik ki a DSM V vagy a BNO11 (diagnosztikai rendszerek) követelményeit.

Ennek ellenére mondhatjuk, hogy a mentális betegségek előfordulása világszerte jelentős mértékű. A World Health Organization (WHO, 2019) adatai szerint a világ népességének mintegy 13–14 %-a él valamilyen mentális zavarral. Európai viszonylatban az OECD (2018) jelentése szerint a lakosság körülbelül 17 %-a érintett mentális problémában. Fontos kiemelni, hogy ezek az adatok a prevalenciát, azaz az érintettséget tükrözik, nem a diagnosztizált esetek számát. A kutatások szerint a mentális betegséggel élő személyeknek csupán 10–30 %-a kap hivatalos diagnózist. (WHO Europe, 2025).

Forrás:

1. World Health Organization (WHO). Mental disorders – Key facts.
2. OECD. Health at a Glance: Europe 2018.
3. WHO Europe News Release (2025).