A stressz, a félelem, a szorongás és a pánik – miben más?
A stressz, a félelem, a szorongás és a pánik – miben más?
A stressz, a félelem, a szorongás és a pánik mind a veszélyérzettel kapcsolatos emberi reakciók, de eltérő módon működnek, más okból alakulnak ki, és különböző beavatkozást igényelnek. A megkülönböztetésük azért fontos, mert csak így lehet megtalálni a megfelelő megküzdési stratégiát, illetve felismerni, mikor van szükség szakember bevonására.
Stressz — külső helyzetre adott alkalmazkodási reakció
A stressz egy külső ingerre adott testi-lelki válasz, amelynek célja az alkalmazkodás. A klasszikus stresszreakció a „küzdj vagy menekülj” (fight or flight) rendszer bekapcsolásával jár: megemelkedik a pulzus, több energia jut az izmokba, nő a figyelem és a készenlét.
Eustressz és distressz
A stressz nem mindig káros. Eustressz akkor jelentkezik, amikor a stresszhelyzet motiváló, energizáló és elősegíti a teljesítményt. Ilyen például egy izgalmas új feladat, egy sportverseny vagy egy várva várt esemény előtti izgatottság. Ilyenkor a szervezet aktiválódik, de a helyzet pozitív érzelmekkel társul.
Distressz viszont akkor alakul ki, amikor a megterhelés meghaladja a személy erőforrásait, vagy túl sokáig áll fenn. Ilyenkor a stressz kimerít, fáraszt, testi tüneteket okoz, és hosszabb távon kiégéshez vezethet.
A stressz jellege:
- konkrét helyzetre irányul,
- rövid távú,
- lehet hasznos vagy káros,
- a helyzet rendeződésével általában elmúlik.
Félelem — konkrét veszélyre adott gyors és adaptív reakció
A félelem egy jelenlévő, konkrét, azonosítható veszély miatt kialakuló érzelem.
Evolúciósan a túlélés szempontjából nélkülözhetetlen: egy közeledő autó, egy agresszív állat vagy egy valódi fenyegetés váltja ki.
A félelem funkciója: túlélni, gyors döntést hozni, megóvni a személyt a sérüléstől.
Jellemzői:
- hirtelen jelentkezik,
- a veszély észleléséhez kötődik,
- gyorsan csökken, amint megszűnik a fenyegetés,
- fiziológiás reakciói erősek, de adaptívak.
A félelem mindig valós veszélyhez kapcsolódik, ezért teljesen egészséges és normális jelenség.
Szorongás — belső bizonytalanságból fakadó, jövőre irányuló félelem
A szorongás gyakran nem kötődik konkrét külső veszélyhez. Inkább a lehetséges jövőbeli negatív események, veszteségek, kudarcok miatti aggodalomból fakad. A stresszel ellentétben tartósabb, a félelemmel szemben kevésbé behatárolható.
A szorongás gyökerei gyakran belső minták:
- túlagyalás, katastrofizálás,
- bizonytalanságtűrés alacsony szintje,
- perfekcionizmus, megfelelési kényszer,
- gyermekkori bizalmi élmények hiánya,
- kontrollvesztéstől való félelem.
Jellemzői:
- alaptalan vagy túlzó aggodalom,
- tartós testi feszültség, emésztési panaszok, alvászavar,
- általános, körülírhatatlan fenyegetettségérzés.
A szorongás tehát belső eredetű, és a jelen helyett a jövőre fókuszál.
Pánik — hirtelen fellépő, intenzív testi-lelki roham
A pánik akkor alakul ki, amikor a szervezet extrém módon túlműködteti a félelemrendszert — sokszor akár kiváltó inger nélkül. A pánikroham rövid, általában 10–20 percig tart, de rendkívül intenzív.
Gyakori tünetei:
- erős szívdobogás, mellkasi szorítás,
- légszomj, fulladásérzés,
- remegés, zsibbadás, szédülés,
- „meg fogok halni” vagy „megőrülök” érzés.
A pániknak nincs adaptív funkciója: túlzó reakció, amely a testi tünetektől való félelem által erősödik fel.
Összehasonlító táblázat
| Szempont | Stressz | Félelem | Szorongás | Pánik |
|---|---|---|---|---|
| Kiváltó ok | Külső, konkrét helyzet | Valós, jelenlévő veszély | Belső bizonytalanság, jövőbeli lehetőségek | Sokszor nincs konkrét ok |
| Természet | Adaptív reakció; eustressz motiváló lehet | Alapvető, evolúciós védelmi reakció | Általános, tartós fenyegetettségérzés | Extrém testi-lelki túlműködés |
| Időtartam | Átmeneti, a helyzettel együtt változik | Rövid, a veszély elmúltával lecseng | Hosszabb távú, hullámzó | 10–20 perc, hirtelen fellépő |
| Testi tünetek | Feszültség, izomaktiváció | Adrenalinreakció | Tartós feszültség, emésztési panaszok | Légszomj, mellkasi fájdalom, zsibbadás |
| Érzelmi fókusz | Megküzdés a kihívással | Menekülés vagy védekezés | A jövővel kapcsolatos aggodalom | Halálfélelem, teljes kontrollvesztés |
| Kognitív minták | Problémamegoldás | Veszélyfelismerés | Katasztrofizálás, túlzott aggodalom | „Meg fogok halni”, „megőrülök” |
| Hasznosság | Lehet adaptív (eustressz) | Nagyon adaptív | Nem adaptív | Nem adaptív |
| Megszűnése | A helyzet megoldásával | A veszély elmúltával | Terápiás megértéssel, átkeretezéssel | Magától lecseng, de visszatérhet |
| Kezelése | Stresszkezelés, életmód | Biztonságba helyezkedés | Terápia, relaxáció, érzelemszabályozás | Légzés, földelés, kezelés szakemberrel |
